Tamás Frivalszki Engagement manager kollégánk bejegyzésében az agilis környezet egyik meghatározó karakteréről, az "agilis megmondóemberről" ír. Mit lehet tenni, hogyan lehet kezelni a Grumpy Agile Coach-okat? Olvassátok el az alábbi írást, amelyből kiderül!
Bizonyára ismeritek azt az agilis támogató szakembert, aki mindent (is) tud az agile-ról, ő a legpengébb, kívülről fúj minden szabályt és az agile folyamatok legszigorúbb őre. Fáradhatatlan evangelista, mindenhol segít, mindig tud valami javítót mondani, maximalizmusánál csak az önbizalma nagyobb. De hiszen ez gyönyörűen hangzik! Ő maga a megtestesült agilitás! Felszívta magát scrum masterségből az évek alatt és csak fejlődött és fejlődött (nagyon helyesen) a szakmai skilljei tekintetében.
Egyetlen picuri(?) dolog hiányzik csupán: eme agilis félisten nem tud az emberekkel bánni. People management tudása elégtelen, az asszertív kommunikációról talán csak hallott, de igazából nem is érdekli az agilitás emberi oldala. Hiszen ott vannak a folyamatok, struktúrák, csak be kell tartani és tartatni őket és egycsapásra minden agilissá válik! Az emberekkel elég addig foglalkoznia, amíg beleönti tudatlan kis elméjükbe mi, miért, hogyan működik agilisan. Onnantól minden megy a maga útján és a világ megagilizálódik" - mondja ő. Millió papírja, képesítése van, de az embert valahogy mellőzi. Érzéke nincs hozzá, soha nem is tanulta...
Agilis coachunk munka közben egy kemény megmondóember. Élesen mutat rá a hibákra, átgázol embereken, csapatokon a legszentebb küldetés, a helyes agilis működés szellemében. Gyakran még attól sem riad vissza, hogy ekképp mutassa be magát: "emberek én egy agile-náci vagyok!". És amikor teletűzdelte a vállalatot az agile folyamatokkal, akkor értetlenül sulykolja ugyanazt újra és újra, nem jön a várt hatás. Hiába írja már-már könyörgően az Agile Manifesto: "Individuals and interactions OVER Processes and Tools", és hiába lenne elvárt az agile coachoktól a "Professional Coaching ability", itt bizony űr tátong agilis emberünk fejében-lelkében, de legfőképp a szívében.
A vállalatok (szerencsére vannak üdítő kivételek) hemzsegnek a "folyamatközpontú de people managementben harmatgyenge" agile coachoktól. Na és az eredmény? Csak kérdezzétek meg az embereket! Kérdezzétek meg, mennyire hasznos nekik a kioktatás, mennyire építőek az izzadságszagú értelmetlen folyamatok és a feszült vállalati közeg, ahol bár az időt beleteszi mindenki, de valahogy nem jön a vágyott hatás. Vagy ha előre is lépnek, akkor is egy rideg, lelketlen munkakörnyezetté válik a korábban élhető munkahely.
A szerző nagyon jól ismeri a fajtáját. Találkozott/találkozik sokszor vele személyesen, de még többször mások elbeszéléseiből. Korábban a szerző is hajlamos volt elfelejteni, hogy a fenntartható fejlődés csak az emberek fejlesztésével együtt történhet meg. Ma már tudja: a világot az embereken keresztül lehet jobbá tenni.
A szerzőnek afelől sincs kétsége, hogy a grumpy AC segíteni akar a maga szúrós, kemény módján, csak eszközei korlátosak. Ahogy bennünket is kötnek a nyelvi akadályok, ha választékosan szeretnénk kifejezni magunkat egy másik nyelven.
Arra szeretné kérni eme sorok olvasóját, hogy ha magadra ismersz (részben vagy egészben) mint grumpy AC, akkor kezdj el dolgozni magadon és jönni fognak a sikerélmények és a jó visszajelzések. Ez egy hosszú út, de megéri! Annyi szakmai tudást szedtél magadra, szuper az irány, hogy át akarod adni másoknak is, ugyanakkor a marketingeden és emberi kapcsolódásaidon is dolgoznod kell. Az "én vagyok a grumpy agile man" megkülönböztethet/kiemelhet cikkek írásakor, karaktert adhat szakmai fórumokon, de kérlek, a való életben emberi módon segítsd az embereket! Így is elég nehéz időszak van az életünkben, ne tedd Te is még nehezebbé! A szerző tudja, hogy neked is van szíved.
Ha pedig elszenvedője vagy/voltál ilyen grumpy AC szakértőnek, akkor adj neki visszajelzést, hogy mi az, ami jobban működhetne neki, nevezd nevén az általa keltett érzéseidet, segítsd, hogy kapcsolódhasson másokhoz, hogy letegye a tüskéit!
Tegyük élhetőbbé a világot! 😉
Szerző: Frivalszki Tamás
Comments